A Szabó – Heidrich – Major trió első közös koncertjét 2006-ban, a SzaMaBa trió utódjaként újraszerveződött formációban adta. Szabó Sándor és Heidrich Roland közös munkásságának első fontos dokumentuma, a 2009-es év végén megjelentetett „Bolyongó lélek” című lemez, melyet több duó ill. trió, kvartett felvétel is követett.
A trió játékát az improvizáció – mint a szabadság, és a kompozíció – mint a rendezés „felelősségének” organikus egysége jellemzi. A rögtönzött és komponált darabok nem köthetőek egy-egy stílus jegyeihez, vagy technikai konvencióihoz. Talán a legjobb úgy fogalmazni, hogy a művészek a modern improvizatív zene művelői, akik igen mélyre merészkednek a művészet organizmusában elmerülni.
A könnyebb beazonosíthatóság jegyében azonban mondhatjuk; játékukban felfedezhető a klasszikus fogalmazástól a kortárs komolyzene és jazz nyelvezetén keresztül a népzene tiszta formáiig igen sok minden. Olyan egzotikus hangszereken fogalmazzák zenéjüket, mint a 24-húros kétnyakú lant, a 16 húros gitár, 12 húros baritongitárok és 8 húros bundnélküli illetve bundos gitárok. Major Balázs különleges ütőhangszerei nem kevésbé izgalmasak. Udun, steel-udun és éteri cintányérokon megszólaltatott finom hangokkal gazdagítja a muzsikát.
